Mi is változott amióta itthon vagy (Apa)

Lássuk...
Annak idején (amikor még nem voltál), sokat gondolkodtam rajta, hogy vajon milyen változásokat hoz, hozhat az életünkbe egy újszülött.
Sokan sok félét mondtak ezzel kapcsolatban, de azt egybehangzóan kijelentette mindenki, hogy bizony: az életünk meg fog változni!

Nos... aki ezt állította annak bizony igaza van (lett).
A változás amelyen végigmegyünk, igen markánsan érint bennünket, hiszen az tisztán látszik, hogy körülötted forog minden (és ez így van jól!).
Igyekszünk a magunk életét olyanra formálni, hogy a lehető legtöbbet tudjunk veled foglalkozni és a lehető legtöbb időt tölthessük együtt.
Mi. Így hárman.

Azt már az Anyukád is leírta, hogy Gabi mamád 2 hetes segítsége bizony egy olyan segítség volt így a kezdetek kezdetén, amit most kezdünk felfogni, értékelni.
Most éppen Margó mama is beszállt ebbe a "játékba" és bizony sok jó tanáccsal lát el bennünket Ő is Veled kapcsolatban.
Érdekes dolog az is, hogy ezért Ők nem várnak el köszönetet.
Ez nekik természetes.
És tudod jó látni amikor sugárzó arccal néz Rád bármelyikük.

Na de most térjünk vissza a változásokhoz...
Ahogyan látod, ezek a változások elsősorban bennünket érintenek. Hiszen Te még csak ott tartasz, ahol egy újszülöttnek ilyenkor tartania kell.
Eszel, alszol, sírsz és gyönyörű vagy ;-)
Mi viszont igyekszünk 5 percekben megbeszélni, hogy kivel mi is történt aznap. Ki hogyan van. Ki hogyan viseli ezeket a változásokat.

Édesanyád korábban például igen jó alvó volt. Na. Ennek most vége :-)))
De becsületére legyen mondva, hogy a tisztes helytállás egy igen enyhe megfogalmazás Vele kapcsolatban. Látszik, hogy minden pillanatában azt szeretné, hogy Neked megfeleljen. Ugye nem semmi? :-)
A hétköznapok monotóniája szétesni tűnik, hiszen néha azt sem tudjuk milyen nap van az adott napon. A könnyebb napokon hétvégi érzete van az embernek természetesen. De aztán amikor közlöm Anyukáddal, hogy elballagok dolgozni, na akkor igen sokszor rám csodálkozik:
- Nem szombat van?
- Nem - válaszolom mosolyogva - kedd van.

Érdekes ezzel kapcsolatban azt is észrevenni, hogy akarva akaratlanul mi is változunk.
Ki így, ki úgy. Édesanyád igazi anyaszerepbe lépett. Jó látni (de ezt el ne mond neki ;-).
Magamon is észreveszem, hogy a korábbi szeleburdiságaimat, felelőtlenségeimet kezdem elhagyni.
Kell is. Hiszen most már mindannyiunkért felelek.

Az étkezések napszakai átrendeződtek. Gyakorlatilag oly annyira, hogy amikor időnk van, akkor eszünk. Igyekszünk ezt úgy tenni, hogy mi ketten Édesanyáddal ilyenkor legalább együtt tudjunk lenni. Hiszen eddig mi ketten voltunk. Minden úgy zajlott körülöttünk, hogy semmi egyéb nem befolyásolta a napjainkat.
De azt gondolom mondanom sem kell, hogy a mostani beszélgetéseink döntő többsége is Rólad szól. Körülötted forog :-) Többek között ez a változás!

Örülünk annak is, ha látogatóid érkeznek. Barátok, ismerősök.
Látod milyen furcsa dolog ez? Még egy hónapos sem vagy, de már mindenki szeret Téged.
Mindenki Rád kíváncsi. Valamint minden körülötted forog - ahogyan ezt már korábban említettem.

Korábban egy barátom említette, hogy alig várja, hogy haza érjen a most két éves kisfiához. Mert jó még csak a közelében is tudnia magát.
Igen!
Ezt az érzést most megtapasztalom nap, mint nap én magam is.
Jó sietni hozzátok haza.
Jó készülődni az esti fürdetésedhez.
Jó tudni, hogy vagy nekünk ;-)

...hát ez a "mi változásunk"

~ apa ~